Festménygyűjtő

Amennyiben Fesménygyűjtőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Rechnitzer János

festménygyűjtő

"A gyűjtés önmagunk kereséséről szól, folyamatos önmegvalósítást jelent. A gyűjtemény olyan, mint egy kaleidoszkóp, az ember megrázza, újrarendezi. Megun bizonyos dolgokat, míg mások még inkább felkeltik az érdeklődését" - mondja Rechnitzer János, akinek 250-300 darabos magángyűjteménye 2007 májusában fog először szerepelni a nyilvánosság előtt, jóllehet, egyes darabjai már sokat turnéztak kiállításokon.

Rechnitzer először a Női Nyolcak csoporthoz tartozó művészek " a húszas-harmincas évek Vaszary-tanítványainak " munkáit kezdte vásárolni, egyik fő művésze Barta Mária volt ebben az időszakban. Később a nagybányaiak közül is a nőművészeket, például Járitz Józsát kezdte keresni " a gyűjtőt azért foglalkoztatta ez a korszak, mert a nőművészek ekkor mutatták meg magukat először teljes valójukban. A női alkotók munkáiból 30-40 darabos, klasszikus elemeket tartalmazó anyag állt össze.

A gyűjtő a kilencvenes évek második felében megismerkedett Mattis Teutsch János életművével, és egy hagyatékon keresztül a művész utolsó, 1927-tel kezdődő korszakából származó művekhez jutott. Ez új irányba vitte a gyűjtést, de a 2000-es évek elején újabb fordulat következett. Rechnitzer akkoriban Párizsban járt, ahol gyűjtőkön keresztül megismerkedett a kint élő magyar alkotók munkásságával, és vásárolni kezdett többek közt Nemes Judit, Molnár Vera, Hetey Katalin és Pierre Székely műveiből. Azóta vallja, hogy nemzetközi szinten értékelt magyar alkotóktól érdemes gyűjteni, már csak azért is, mert vásárláskor hosszú távú befektetésben is gondolkodik.

Ez vezetett el gyűjtésének utolsó korszakához, a geometrikusokhoz, közelebbről a Saxon-Szász János és Dárdai Zsuzsa nevéhez fűződő nemzetközi hálózat, a MADI csoport művészeihez. A Rechnitzer vezette győri intézet nyolcszögletű folyosóján évente 6-7 kiállítást szerveznek a csoport művészeinek. A gyűjtő a nőművészeket mostanában kezdi "kimozgatni" a kollekcióból, és helyettük a geometrikus irányvonalra, illetve néhány emblematikus párizsi magyar művész munkáira koncentrál. Izgatja fantáziáját a szobor, különösen a geometrikus térplasztika, és szívesen foglalkozna videóval is, de egyelőre keresi a lehetőséget az installációk megfelelő bemutatására.