Festménygyűjtő

Amennyiben Fesménygyűjtőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Völgyi Miklós

A gyűjtés Völgyi Miklós esetében " ambivalens módon " egyszerre jelent halmozást és szelektálást. Halmozást abban az értelemben, hogy kihasználva a lakás minden szegletét, megszámlálhatatlan mennyiségű alkotással élnek együtt, míg a szelektálás 5-6 szempont alapján határolható be a gyűjteményben.

Szőnyi István és köre elsősorban erős gyerekkori emlékek révén maradt meghatározó irány. Váci születésűként Völgyi máig hű lokálpatriotizmussal őrzi és gyűjti egy korszak meghatározó relikviáit, alkotásait, köztük metszeteket, képeslapokat. A legmarkánsabban képviselt réteg a mai 50-60 évesek, azaz Völgyi Miklós korosztálya: "Na, őket megértem! Egy a gondolkodásunk, egy mindenünk." Földi Péter, Szemadám György, Somogyi Győző, Bukta Imre, Lóránt János Demeter olyan heterogén csoportot alkotnak, mely a személyes relációk és a közös életszakasz önkényesnek tűnő szelekciója mentén formálódott. A kollekciót gazdagítja a középgenerációhoz tartozó Fehér László, Szűcs Attila, Gaál József vagy Móder Rezső számos munkája, akik mára klasszikusoknak számítanak. Nem így annak a bővülő fókusznak a tagjai, akik a Strabag- vagy Derkovits-ösztöndíj kiemeltjei. Végül egy kifejezetten karakán és merész vállalás, mely a fiatal nő művészek szisztematikus megkeresésére irányul: "A fiatal festőnők markánsabbak, mint férfi kortársaik. A harmincon aluliak főleg, de határozottan a negyven év alattiakkal foglalkozom. Férfiak közül nem került a látókörömbe hasonló attitűd." Jelentős helyet kapott így Radák Eszter, Nagy Kriszta, Moizer Zsuzsa vagy Verebics Katalin.

"Vannak olyan polihisztorok, akiknek bár világszemléletük szerteágazó, bármelyik irányba utánuk lehet menni" " mondja Völgyi. Ilyen érvényű művésznek tartja Bukta Imrét vagy Szemadám Györgyöt, akiknek egész életművéből szisztematikusan gyűjt. Völgyi Miklós komolyan számon és becsben tartja a kiválasztott, birtokába került műtárgyakat. Ami gyűjtési ars poeticáját illeti, így öszegez: "A szerelem valahol középen kezdődik, aztán indulok előre és hátra az időben."

Völgyi Miklós gyűjteményének része még egy olyan sajátos műteremfotó-kollekció is, ami egyrészt dokumentarista indíttatását bizonyítja, másrészt bizonyítékát adja a személyes és mély viszonynak, melyet a vele kapcsolatban álló művészekkel ápol.