Festménygyűjtő

Amennyiben Fesménygyűjtőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Chikán Bálint

műgyüjtő, kulturpolitikus <br>Portrék gyűjteménye

A hatvani Városi Művelődési Központ és Könyvtár Chikán Galériájában állandó kiállításon látható az 1999-ben elhunyt Chikán Bálint gyűjteménye. A kollekcióról 2000-ben könyv is megjelent, majd ezt Chikán művészeti írásaiból válogatott kötet követte. A közgazdász és művészettörténész végzettségű Chikán energikus szervező is volt: sokat tett a szentendrei Művészet Malomért és a Csongrádi Művésztelepért. Gyűjteménye már szakmai pályája előtt, gimnazista éveiben fejlődésnek indult. Az egri fiatalember levelet írt kitűnő művészeknek, és önarcképet kért tőlük anyagába. Bálint Endre, Korniss Dezső, Lakner László és még sok további alkotó megérezte, hogy a felhívás nem játék, s szívesen küldtek művet. Még olyan mesterek - mint Barcsay Jenő vagy Deim Pál -, akik egyébként nem készítettek önarcképeket, is teljesítették a kérést. A mintegy hatvan grafika végül Amerigo Tottól Záborszky Gábor munkájáig terjedt. Chikánhoz talán Kokas Ignác művészete állt legközelebb, róla írta disszertációját is. A kollekció értéke igen sokrétű: idehaza viszonylag ritka az ennyire fegyelmezetten tematikus gyűjtés, különösen saját, fiatalos kezdeményezésből, sem más, nagy gyűjtőket nem másolva, sem anyagi előnyöket nem keresve. Chikán pályája egyúttal bizonyság arra is, hogy magángyűjtemény, jeles írásokból álló kritikusi életmű és aktív, non-profit művészeti szervezői munka jól megférnek egymással. Bár nem művészettörténész - hanem Észak-Magyarországon praktizáló orvos -, Nagy Róbert önarcképgyűjteményét érdemes itt párhuzamként megemlíteni. Az anyagból 2002 tavaszán a Miskolci Galéria mutatott be válogatást. "Az 1980-as években határoztam el, hogy megpróbálok az élő kortárs magyar művészektől önarcképgyűjteményt létrehozni. Az ötlet onnan származott, hogy évek hosszú során Borsos Miklós összegyűlt grafikái között kilenc önarckép volt, ezen kívül sikerült megszereznem a művésztől a hetvenöt éves korában festett egyetlen olajportréját is. Ezen időszakban Kazincbarcikán éltem, így először a Borsod megyében élő művészeknél kezdtem el a gyűjtést, amely később országos jellegűvé vált", idézi fel a kezdeteket. A Szalay Lajos, Würtz Ádám, Kass János, Kőnig Frigyes, Szabó Vladimir és mások összesen hetven önarcképét felölelő kollekciót Nagy doktor először Kazincbarcikán mutatta be (1989), majd Miskolcnak adományozta.