Festménygyűjtő

Amennyiben Fesménygyűjtőként szeretne szerepelni, ide kattintva jelentkezhet és feltöltöltjük életrajzat.

Horn Péter

"Kortársat gyűjteni komoly tanulási, letisztulási folyamat", vallja Horn Péter, olyan tevékenység, amelynek keretében nagyon sok információt gyűjtenek össze kiállításokról, hazai és nemzetközi szakmai lapokból, adatbázisokból, beszélgetésekből. Ezek összegzése és feldolgozása segíti elő ezt a bizonyos "letisztulást". A gyűjtemény irányának  meghatározásában érezhetően Péternek van nagyobb szerepe. Míg családi vonalon kizárólag klasszikus modern képeket örökölt, addig az utóbbi években " immár feleségével, Annamáriával közösen " kizárólag kortárs képeket gyűjtenek. Horn Péter "értékítélete kellőképppen szubjektív, így tulajdonképpen nem számonkérhetőek a választásai", ami azonban mindkettőjüknek fontos, hogy a kiválasztott és a kollekcióba beemelt alkotónak "sajátos kifejezésmódja legyen, és ez munkáiban konzekvensen megjelenjen." <"xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

A házaspár egyértelműen konszenzusos kedvence Reigl Judit, akinek munkáit a galériatulajdonos és szintén gyűjtő Makláry Kálmánon keresztül ismerték meg. Mára a jelentős magyar származású, Párizsban élő művésznőtől igen komolynak tekinthető mennyiségű, összesen tizenegy munkát tudhatnak magukénak. A kollekciónak ez a rendkívül fontos része a különböző korszakokon és sorozatokon át Reigl közel összes alkotói periódusát lefedi.

Igyekeznek nyomon követni, ki milyen műtárgyat vásárol, de ezt csupán szubjektív véleménynek tekintik, az így begyűjtött információ "csupán impulzus marad". Tőzsdés múltjából kifolyólag Horn Péter nem hallgatja el, hogy kimondottan fontosnak tartja egy-egy művész alkotásainak gyűjtésekor, hogy "jó időben szálljon be" a vásárlásba. Reigl Judithoz hasonlóan " úgy érzi - Sándorfi István, Szurcsik József, Váli Dezső vagy Nyári István esetében is "kimondottan szerencsés pillanatban" kezdték a művészek munkáit megszerezni, hiszen azóta ezeknek az alkotóknak a képei már teljesen más árdimenziókban mozognak. Akibe beleszeretnek, annak igyekeznek megszerezni az életmű valamennyi meghatározó szakaszából származó munkáit, így Szurcsik József munkásságából például 1987-től kezdődően egészen napjainkig birtokolnak műveket, Molnár Sándornak pedig a piacon felbukkanó valamennyi munkáját igyekeznek megszerezni. Kiemelkedőnek számít, hogy a hivatásszerűen "naiv" Balázs Jánostól mintegy ötven képet tudhatnak magukénak. A Reigl Judithoz hasonlóan szintén francia-magyar Sándorfitól egy-egy ikonikusnak tartott festményt vásároltak, így a Duchamp parafrázisként megfestett Nu descandant vagy a Motus, Motus " Hommage a kultúrának című főművek is helyet találtak a gyűjteményükben. Ugyanígy Váli Dezsőtől is olyan jelentős munkákat birtokolnak, mint a Rácz-gyűjteményből származó Régi zsidó temető vagy a korábban a Ludwig Múzeum letétjeként őrzött Ikonfal sorozat 9 képe. Fontosnak és jelentősnek tartják Drégely László munkásságát is, akitől szintén jelentős anyagot sikerült összegyűjteniük, bár meglátásuk szerint ma a piac még nem valódi súlyán tartja nyilván a művészt, jellemzően tőzsdei kifejezéssel élve "művei alulértékeltek".

Azt gondolják, "új utakon is el lehet indulni", így például mindenképpen szeretnének a szintén Párizsban híressé vált szintén magyar származású Hantai Simon korai munkái közül gyűjteményükben tudni néhányat. Az elmúlt években a koncepciózus építkezés során kettőszázötven fölé emelkedett az általuk birtokolt műtárgyak száma, annak ellenére azonban, hogy több olyan magyar születésű alkotót is monografikusan gyűjtenek, akinek pályája nem kimondottan kötődik Magyarországhoz, eddig még nem fogalmazódott meg bennük az igény arra, hogy kifejezetten külföldi alkotók irányába bővítsék a gyűjteményt.

Horn Péter szerint "ha az ország eldöntené, hogy érték a kortárs kultúra, és a média is megfelelőképpen  az ügy mellé állna, akkor bizony nem itt tartanánk a művészet megítélését illetően". A fiatal pár meggyőződésesen hisz a mecenatúra létjogosultságában és fontosságában, nemrégiben például a Műgyűjtők Amadeus Díja egyik alapítójaként is hitet tettek az ilyen típusú kezdeményezések mellett.